Itt van újra, sötétben jött,
hideget hozott, zord időt.
Szürke nappalokat, homályos
alkonyt, hozott bús álmot...
Lelkekig ható fájdalmas elmúlást,
árvaságba borult távozást.
Örömtelen hallgatag csendet,
magányosan tovatűnő perceket...
Domboldal temetőkertjében
gyertyákat gyújt félénken.
Halkan suttogva meséli
hová tűntek az emlékei...
Majd ő is lassan távozik,
itt hagyva tovatűnt vágyait.
Nem visz mást magával,
csak a meleg nyár álmait
2 megjegyzés:
Szia!
Megújult blogomban szívesen és szeretettel várlak vissza!
Kedves Éva!
Saját Irodalmi-, Művészeti-és Közösségi Portált indítok.
Még nincsen teljesen felépítve, de rengeteg kategória szerepel benne!
Szeretném, ha regisztrálnál!
Ha tetszik a dolog, ide küldj egy rövid bemutatkozást és egy fényképet, ami nem feltétlenül szükséges: allegoria2011@gmail.com!
Az oldal még nem éles, de már használható!
Egyelőre ennyit láthatsz belőle:
http://allegoria.hu/joomla2/
Szeretettel: Judit
Megjegyzés küldése