Felhők közé eresztett szárnyak surrogása,
Vad álmokból kikelt madarak vijjogása,
Viszi a szél… viszi a szél… messzire.
Éjjelek csendje sistereg
Halkan kúszik a sötétbe
Tekereg áspis sereg
Egeken néma csillagok
Robbannak szerte
Elfolyik az élet ereje telje
Vége.
Horpadt bádog koporsók
Végtelen sorakoznak
Nem hoznak több halottat
Sivatagig ér a karaván
Halovány derengésben
Tétova tevecsorda
A homokóra lepereg
Az eső elered
Késő.
Koldus kéreget utcasarok sarkán
Tarkán kurva méreget
Csak ténfereg
Vallássá válik a magány
Siratófal imára vár
Maradvány torz testbe zárva
Várja jön e vére, hulló álma
Foszlott magánya.
Csepp cseppen
Elered. Esik.
Negyven napig
Talán tovább, ha
Hajóval megyünk tovább
Egyre.
Fel a hegyre
Meredek szirtek
Tetejébe
Vadgalamb mutat utat
Csókkal szelídített tudat
Áment mondani könnyű
Ám a világ szörnyű.
Istent játszani ne akarj Ember!
Ez nem a Te játékod
Ez a Te ajándékod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése