Várakozás

sötét van
idebenn
falak közt
idegen
álom lebeg
de amott
az ablakon túl
magasan hegyek
fölött fekete
felhők között
valami jön
remeg

várakozás
csendje
csepeg

lassan telik
az idő
kelő nap
sugara
nem hoz
nyugalmat
félelmek
áramlanak
tovább

fohász születik
ajkak között
szökik
nyelvet ölt
a magány

tükörben száz
talány
néz vissza
halovány fényben
lobban
a gyertyaláng
viasza csorran
ablakon túl
szürkül a fény

fázom

elveszett
a remény.